Könyvérdekességek
Ami a terjedelmet illeti
Ismerjük a kifejezést: ”barokkos cím”. Valóban a barokkban terjedt a címadás rangkórsága,aminek rekordja az a 43 (!) soros cím. Ebben a műben szerzője több mint ezer oldalon szidja a színészeket.
Noha a sorok számát tekintve elbújhat elődje mögött, de tartalma miatt mindenképpen említést érdemel az a megtévesztő cím, aminek az írója az emberi gyöngeségekre hívja fel nagy találékonysággal a figyelmet: „Pum bididi, pum, pum, pumi, trarará, trarará, rá, rá! Mi az újság? Mit dobolnak? Mit trombitálnak? Furcsa férgekről van szó, amelyek mostanában mindenfelől előmásznak, akár a rút toportyánférgek!”
Ha a legkisebb könyv után kutatnák, alighanem a Cicero által emlegetett „könyv” vinné el a pálmát: állítása szerint létezett egy dió, amibe beleírták az egész Iliászt.(15686 verssor)
Természetesen születtek megalomániás kísérletek is. Méghozzá magyar elméből: Vajnai Lajos, Amerikában élő hazánkfia pár évtizeddel ezelőtt fogott a grandiózus kísérletbe. Kerek két évig dolgozott mesterművén, a biblia felnagyításán. Az eredmény három méter magas, öt mázsa súlyú, 8048 oldalból álló könyvóriás lett.
Sajnos, a rövid életű szenzációnak semmi folytatása nem akadt.
Emberbőrbe bújtatott könyvek
Hihetetlen, de igaz.
Egy ideig csak suttogtak róla, később bizonyítást nyert: Robespierre ideje alatt Meudon-ban cserzőgyárat működtettek. Ide azt a nem kevés holttestet szállították, akik a forradalom idején bitófa alatt végezték. Bőrüket kikészítették, és jó minőségű borjúbőrként árusították.
Így adódott, hogy sok ember, aki a politikába mártotta magát, egy könyvespolcon végezte.
De nem kellett feltétlen politikusnak lenni abban az időben, hogy nyaktiló alá kerüljön az ember.
A pletykák szerint Saint-Just szerelmi lángolását csúnyán lehűtötte egy lány. Amiért viszont csúnyán meg is lakolt. A kikosarazott hősszerelmes vérpadra juttatta a lányt. Ezek után készíttette ki a lány bőrét, és nadrágot csináltatott belőle.
Végső soron ő győzött tehát: mégiscsak magára húzta a lányt, ha nem is az eredeti terveknek megfelelően.
Martalékká vált könyvek
Volt idő, amikor egy-egy könyv mondanivalóját az ördögtől valónak tartották, és ennek szellemében bántak is vele.
Servet, aki teológiai írásaiban letért a dogmák kijelölt útjáról, hamar a hatóságok kereszttüzébe került. Végül a pokol tüzébe is. A bírói ítélet szerint a szerző könyveivel együtt elégettetik. Az 1553-ban végrehajtott ítélet két teljes óra hosszat tartott, mert a szél minduntalan elhajtotta róla a lángot.
Voltak ennél megdöbbentőbb ítéletek is, szintén a „sötét középkor” idejéből. A dolog abból az agyafúrt ötletelésből indult ki, hogy vannak lélekmérgező könyvek. Na már most, ha mérgezőek, akkor mérgeződjön meg az, aki csinálta. A végrehajtás legkézenfekvőbb módja pedig az, hogy a szerző egye meg a destruktív termékét szőröstül-bőröstül, akarom mondani papírostul-festékestül.
1643-ban a szerzőt választás elé állították: vagy megeszi renegát röpiratát, vagy fejét veszik. Mivel hősünk kényesebb volt fejére, mint a gyomrára, az előbbi mellett döntött. Pláne, hogy a jóságos bírák még engedményt is tettek: nem kellett nyersen csócsálnia művét, belefőzhette levesébe az inkriminált lapokat.
Különleges könyvek
A régi könyvek kötése éppen olyan fényűzően hivalkodott, mint a legpazarabb asszonyi köntös. Némelyik úgy meg volt pakolva ékkövekkel és drágakövekkel, hogy valóságos ereklyévé vált. Firenzében őriznek egy könyvet, amihez a legügyesebb műasztalossal készítettek tartót. Ennek ajtaját híres festővel pingáltatták ki. A hozzá való kulcsot egy udvari tisztviselő őrizte, megtekintéséhez csak külön ceremónia után kerülhetett sor.
A különleges könyvek címre mindenképpen rászolgál az 1815-ben megjelent darab, A szélkakasok lexikona. A furcsa kis mű névsorban sorakoztatja fel azokat a közéleti szereplőket, akik nem tartottak ki makacsul az elveik mellet, hanem a szélkakas irányába fordulgattak életük egy-egy szakaszában. Mindegyik név mellett annyi zászlócska, ahányszor megtörtént ez a pálfordulás.
Most 100 emberből 99 biztos ugyanarra gondol: micsoda vaskos kötetet lehetne napjaink köpönyegforgatóiról megszerkeszteni! Na, és hány zászló kellene hozzá?
(Ráth Végh István A könyv komédiája című könyve felhasználásával)
Kapcsolódó cikkek:
Semmiből érkezett könyvszenzációk
Válaszol Dr. Fülöp Sándor, avagy Gunagriha
Mezőelmélet - Amikor a sejtek kommunikálnak
A szó hatalma
Táncról táncra
