A kapcsolat- és társfüggők

Külön kell választanunk a társfüggőket a kapcsolatfüggőktől.

Tehát az előbbi csoportba tartozó betegek a férfi-nő viszonyrendszerben élnek. Míg az utóbbi rendellenesség akár szülő-gyermek, vagy főnök-beosztott viszonyban is lehet. A kapcsolatfüggők semmilyen szexuális együttlétre nem vágynak a másik féllel kapcsolatban.

Egy normális kapcsolat az egyenjogúságon és a kölcsönösségen alapul. Egy jól működő, egészséges párkapcsolatba mindkét fél ugyanannyit fektet be, mint a másik, és az így létrehozott kapcsolati tőke babérjait is közösen, hasonló arányban aratják le. Érdekes tény, hogy a nők munkába állása és egyenjogúságukhoz való joga eredményezhette azt, hogy a társfüggők nagy része nő.

Azt azért érdemes leszögezni, hogy nem attól lesz egy nő társfüggő, mert otthon van a gyerekeivel, vagy otthonról dolgozik éppen. A lényeg nem a feladatok felosztásában van.

A társfüggőség lényege, hogy a kapcsolatban élő nő párja árnyékában él, mögüle kilépve védtelennek, sebezhetőnek, identitás nélkülinek érzi magát, mintha a föld kiszaladna a lábai alól (akkor is igaz lehet ez, ha a nőnek stabil egzisztenciát jelentő biztos munkahelye van!). A társfüggő nő partnere befolyása alatt, annak kényét-kedvét lesve éli mindennapjait, s mindennapjainak középpontjában társa igényeinek kielégítése, életének kényelmesebbé tétele áll. Menekül a párkapcsolati konfliktushelyzetektől, mivel azokat nem képes felnőtt módon kezelni illetve retteg attól, hogy egy esetleges véleménykülönbség kapcsán a látszólag kiegyensúlyozott kapcsolat megromlik, netán szünet áll be, vagy szakításra kerül sor.

A férfiak szervezetében magasabban jelenlévő tesztoszteronszint azt eredményezheti, hogy egy férfi sokkal agresszívabb, mit egy nő. Ha egy társfüggő nő egy ilyen férfival él, akkor ott szinte biztosra vehető a lelki és testi terror. Érdekes, hogy a társfüggő nők gyakran választanak problémás férfiakat, akik súlyosan alkoholizálnak vagy hűtlenek, esetleg fizikailag bántalmazzák a nőt. És ha valaki mégis észreveszi, hogy mi is zajlik a kapcsolatban, a nő akkor sem a férfit hibáztatja, sőt még meg is védi a bántalmazóját. Gyakran az ilyen betegségben szenvedő emberek magukat hibáztatják a kialakult helyzetért, vagy egyszerűen azt gondolják magukról, hogy ők nem érdemelnek jobbat, többet.

Egy másik meglátás szerint, azért maradnak ezek a nők a problémás párjukkal, mert meg akarják menteni őt, szinte küldetésnek tekintve ezt a feladatot. Természetesen a jó útra térítés esélye rendkívül kicsi.

A betegség kialakulásában gyerekkori lelki sérülések állhatnak. Vagy nem kapott elég szeretet a társfüggő gyermekként, vagy túlságosan is féltették és óvták a szülei a csemetéjüket. Így nem alakult ki az önállóság és a feladat megoldási készség. Ehhez egy mélyen bevésődött téves pszichés beállítottság miatt társat keres, akitől az elkövetkezendőkben nagymértékben függni fog. A társfüggő személy, ha esetleg képes is kilépni a kapcsolatból, vagy társa hagyja el, következő alkalommal ugyanabba a hibába esik és azonos séma alapján választ, szinte az előzőnek megfelelő személyiségjegyekkel rendelkező partnert.

A társ- és kapcsolatfüggőség betegségnek tekinthető. Szenvedélybetegség, mint az alkoholizmus, vagy a szerencsejátékkal való visszaélés. Van rá megoldás, aminek az első lépése az, hogy felismerjék a betegséget. Aztán el kell fogadni a tényt, hogy a függő beteg, amiből ki lehet gyógyulni.

A függő személynek segítségére lehet a család, a barátok, a rokonok, a munkatársak. A gyógyulni és társától szabadulni vágyó nőnek szüksége lesz pszichológus, pszichiáter segítségére is. Aki irányított kérdésekkel a gyógyuláshoz vezető utat mutatja.

Kapcsolódó cikkek:

A nők fogékonyabbak a magányosságra?
A tökéletes párkapcsolat receptje
Ismerd meg önmagad