Fogamzásgátlás, de hogyan?
Ebből adódóan természetesen a fogamzásgátlási módszerek is különböznek országonként. A hormonális fogamzásgátlók értékesítése is ezek függvényében alakul.
Európában és az Egyesült Államokban a családtervezés egyet jelent a nők szabad döntési jogával. A tanulás, a karrierépítés, vagy a családalapítás közti sorrendet mindenki szabadon alakíthatja. A fogamzásgátló tablettát rendszeresen szedő 80 millió nő döntő többsége ezen a két kontinensen él. Nyugat-Európában a szájon át szedhető fogamzásgátlókat a nők 15-40%-a fogadja el. Ez a százalékos arány azért ilyen széles spektrumú, mert országonként különbözik. Annak érdekében, hogy ennek a több tízmillió nőt számláló csoportnak az élethelyzettől és életkortól függő igényeit kielégítsék, a gyógyszergyártók a hormonális tabletták széles választékát kínálják.
Közép- és Dél-Amerikában körülbelül 16 millió nő szed a tablettát. Európával ellentétben itt ez a módszer kisebb népszerűségnek örvend a tizenévesek körében, mivel 70%-uk inkább az óvszert részesíti előnyben. Érdekés különbség, hogy a nők a tablettát csak rövid időre választják megoldásként. Brazíliában használják a leghosszabb ideig, 2-5 évig, míg Mexikóban a nők fele kevesebb, mint egy évig. Mindennek hátterében kulturális okokat kell keresnünk, ugyanis a nők időnként azért szüneteltetik a tablettaszedést, hogy ezen időszak alatt a testük „megtisztulhasson”. Mindezek ellenére jól látható az a folyamat, miszerint a fogamzásgátló tabletták alkalmazásnak aránya fokozatosan növekszik Közép- és Dél-Amerikában, ugyanis közel 30 év alatt a többszörösére, vagyis 15%-ról (1969) 70%-ra (2000) ugrott.
Az arab országokban a kép sokkal vegyesebb és némiképp ellentmondásos is. Bizonyos országokban, például az Egyesült Arab Emirátusokban, Katarban vagy Bahreinben a népesség száma folyamatosan csökken. A kormányzataik következésképp nem szorgalmazzák a születésszabályozást. Sok nő ezért tíz vagy ennél is több gyermeket hoz a világra. Orvosok és családsegítő szervezetek sokasága igyekszik megoldást keresni a nők egészségét veszélyeztető helyzetre.
Olyan, a gyermekvállalásba szüneteket beiktató családtervezési modell bevezetésével próbálkoznak, amelynek értelmében a párok a szülést követően, a női szervezet regenerálódásáig – kb. egy-három évig – védekeznének. A programot azonban nem fogadja minden nő ugyanolyan lelkesedéssel, sokan tartózkodóbbak az iszlámban betöltött szerepük miatt. A kérdés az, hogy ebben a környezetben milyen szerepet kapnak a fogamzásgátló szerek? Régi hagyománya van az úgynevezett „hőmérős” módszernek, valamint a megszakított közösülésnek. Ugyanakkor elfogadott a hormonális fogamzásgátló tabletták szedése is, melyet alátámaszt az a tény, hogy például Szaúd-Arábia számít az egyik legerősebb piacnak.
Pakisztánban és Indiában, a Föld két legjobban túlnépesedett országában a fogamzásgátlók helyzete sajátos. Ezen szerek széles skáláját állítják elő a helyi üzemek, melyek úgynevezett ellátó központokon keresztül jutnak el az ország minden részébe. Folyamatosan szerveznek továbbképzéseket orvosok, ápolónők és szülésznők részére, akik felhívják a figyelmet a gyakori szülés veszélyeire és felvilágosítják a lakosságot többek között például arról, hogy a fogamzásgátlás nem vezet meddőséghez. Sajnos azonban különösen a szájon át szedhető tablettákat nem használják mindig rendeltetésszerűen. Pakisztánban vannak nők, akik csak időlegesen, például vallási ünnepek idején szedik a menstruáció késleltetése céljából, hiszen a vérzés tisztátalannak számít, ilyenkor a templomoktól távol kell maradniuk.
Afrikában a túlnépesedés szinten alapvető probléma. A HIV-fertőzések és az AIDS előfordulásának magas száma ezen a kontinensen óriási gondot jelent. A tablettának itt olyan hagyományos fogamzásgátló szerekkel kell fölvennie a versenyt, mint a három havonta beadott injekciók és a spirál. Elsősorban azokban az országokban, ahol a lakosság túlnyomó többsége vidéken él és többnyire iskolázatlan, a nem kívánt terhesség elkerülésére való felkészítés az oktatás feladata, mely azonban szoros összefüggésben áll az egyén szociális körülményeivel. Egy nyomorban élő családban nem feltétlenül a fogamzásgátlás a legsürgősebben megoldandó kérdés. Mindez alól az egyetlen kivételt Dél-Afrika jelenti. Ott az elmúlt években a fekete lakosság körében létrejött egy olyan középréteg, amelyben a családtervezés kérdésében a nyugati társadalmakra jellemző magatartás figyelhető meg.
Az Ázsiában alkalmazott módszerek országonként változnak. A Fülöp-szigeteken és Thaiföldön a tablettaszedést részesítik előnyben, bár ezzel ők alkotják a kisebbséget. Tajvanon, Szingapúrban és Hongkongban ugyanis az óvszerhasználat vezet. Néhány országban, például Malájföldön a férjé a döntés joga ebben a témában. Kínában az egy gyermekes családmodell még mindig érezteti hatását, így napjainkban az ott élő nők 87%-a használ fogamzásgátlót. Elterjedt még a spirál és a hüvelyi pesszárium (45%) alkalmazása, de a művi meddővé tétel (38%) is bevett szokás.
Házasságon kívüli kapcsolatban élő nők közül tablettát csak 2% használ, azonban lassan, de folyamatosan emelkedik ez az érték. A hormonális tabletták működési mechanizmusát csak kevesen ismerik és sok tévhit él a köztudatban velük kapcsolatban. Ezt egy 2003-2005-ben, hét kínai városban elvégzett Bayer Schering Pharma felmérés is bizonyította. Az egyik félreértés szerint a tabletta szedése megvéd az AIDS-től és a meddőség ellen. A másik érdekes eredménye a kutatásnak, hogy három kínai orvos közül csak egy tartja a tablettát hatékonynak.
Japánban, ahol sokáig a kondomhasználat és az abortusz volt a születésszabályozás legelterjedtebb módszere, a hormonális tabletták bevezetését a fejlett ipari országok körében legutolsóként, csak 1999-től engedélyezték. A bevezetésüket megelőzően kétszer is visszakozott az ország erkölcsi fenntartásokra hivatkozva, valamint a nemi betegségek elterjedésétől tartva. Az engedélyeztetési procedúra ezért kilenc évig tartott. A hatóságok újabb és újabb klinikai vizsgálatokat kértek, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a már kipróbált és bevált tabletták a japán nőknél is teljesen veszélytelenek és hatékonyak. Manapság a fogamzásgátlót használó nők csupán 5 %-a tablettaszedő Japánban.
Tény, hogy egyre több módszer és lehetőség áll rendelkezésre napjainkban, hogy a nem kívánt terhességek elkerülhetők legyenek, és az is tény, hogy egyre több nő él ezekkel a lehetőségekkel. Azonban még így is akad tennivaló a fogamzásgátlás terén. Sajnos ma a világon minden ötödik terhesség abortusszal végződik. Évente ez 40 millió abortuszt jelent, ebből 25,9 millió Ázsiában, 5,6 millió Afrikában, 4,3 millió Európában, 1,5 millió az USA-ban és 4,1 millió Közép- és Dél-Amerikában. A legfontosabb feladat a tájékoztatásban, a felvilágosításban, a tévhitek és félelmek eloszlatásában rejlik, hiszen ma már szinte mindenki számára van megfelelő megoldás, csak tudni kell kiválasztani a legalkalmasabbat.
Készült 2003-as adatok alapján.
Forrás: Guttmacher Institute, Tények az abortuszról világszerte, 2008. október
L.PH.WH.Gynecology.2010-12-12.1750
Kapcsolódó cikkek:
5 gyakori fogamzásgátlási hiba
Fogamzásgátlás elődeinknél
Valóban hizlalnak a fogamzásgátló készítmények?
